Birkózó szakosztály

Szakosztályvezető

László Balázs

Telefon:

30/445-0552

E-mail:

laszlo@aktivalba.hu

Magyarosi Zsolt vezetőedző

Telefon:

20/482-3107

E-mail: magyarosi81@freemail.hu

Kocsmár Ákos Edző

Telefon:

20/927-0481

Edzések:

A Székesfehérváron a Vízivárosi Általános Iskola tornatermében, Budai u. 90 szám alatt illetve az Ősiben a Sportcsarnokban vannak megtartva.

Hétfő: 17:00 – 19:00 (Vízivárosi Iskola)

Kedd: 17:00 – 19:00 (Vízivárosi Iskola)

Szerda: 18:00 – 20:00 (Ősi Sportcsarnok)

Csütörtök: 17:00 – 19:00 (Vízivárosi Iskola)

Péntek: 18:00 – 20:00 (Ősi Sportcsarnok)

A szakosztály története A klub zászlóshajója a birkózás, a legendás Tombor István mesterrel utódával Rácz Lajossal az élen / a Dicső múlt/

Székesfehérváron 1910-ben a MÁV Előrében vetette meg a lábát a sportág, így gyökerei is innen erednek. A későbbiekben több gazdája is volt, majd a második világháború után leghosszabb ideig a Dózsa SE színeiben birkózhattak az érdeklődők.

Amikor 1964-ben megalapították a Honvéd Szondi György Sportegyesületet, a klub és a VT Vasas vezetőnek a megállapodása alapján a birkózók áttették állomáshelyüket a Zámolyi útra. Attól kezdve a mai napig a Szondi legeredményesebb szakosztálya a karfiolfülűeké. Köszönhetően a Mesternek, Tombor Istvánnak, majd a neveltjéből lett utódnak, Rácz Lajosnak, hiszen a két mesteredző több, mint 250 magyar bajnoki címet “csiholt” ki a különböző korosztályokban a tanítványokból.

Tombor István

Jutalom Lőrincz Kálmán hadsereg parancsnoktól

A legendás Pista bácsi edzői munkáját a kezdeti lépéseknél még az ő tanítója, Ördög Imre segítette, aki Székesfehérvárra költözött, hogy tanácsaival segítse a szakosztálynál zajló munkát. És a Mester következetes munkájának köszönhetően az eredmények egyszer csak el kezdtek jönni. Abban az időben a fehérvári klub a Budapesti Honvéd mögött a második számú honvédségi birkózó szakosztálynak számított, így a bevonultatás során csak a fővárosiak után választhatott a tehetségek közül, de Tombor mester kihozta belőlük a legtöbbet, miként a fehérvári gyerekekből is.

“A Budapesti Honvéd – és ez érthető is – a legtehetségesebb bevonuló birkózókat magához veszi. Nekünk marad, aki marad. Akik ide kerülnek, ismerik a birkózást, az alapokat, esetleg már nyertek is már valamilyen magyar bajnokságot. Őket kell két év múlva felnőttként, két klasszissal jobb versenyzőként elengednünk. És közben eredményesen dolgoznunk. Mert hisszük a versenyzőről, hogy bajnok lehet, aztán vele is elhitetjük. És kipréseljük belőle, ami csak benne van. Megtanítjuk mindenre, amit egy bajnoknak tudni kell. A birkózáshoz az erőn kívül akarat és ész kell. Bajnok, igazi nagy bajnok, mint például Rácz Lajos, csak így lehet egy ember. Kitűnő közösség van a Szondinál, olyan vezéregyéniségekkel, akik példaképek lehetnek. Edzőtársaimon kívül ezek a fiúk segítenek nekem, hogy ez a csapat rendben dolgozzon, előre viszik egymást, a nem katona srácokat is. Innen, ebből a szakosztályból világ- és olimpiai bajnok is kikerülhet” – mondta egy interjújában az 1970-es évek végén Tombor István, aki mögött ott állt az egész családja, felesége, Rózsika néni, a birkózók pótmamája, aztán a fiai, az edzőként dolgozó, s azóta tragikusan fiatalon elhunyt ifjabb István, valamint Csaba, aki nemzetközi bíróként tevékenykedik napjainkban is. De a tradíció nem szakadt meg, hiszen Pista bácsi unokája, a Mezőfalván élő legifjabb István Dunaújvárosban birkózó edző.

a feleségével

Rácz Lajossal és Seres Ferivel

A mester szakmai elismertségét mi sem jelzi jobban, hogy 12 évig volt a Magyar Birkózó Szövetség elnökségi tagja, 8 éven át vezette az edzőbizottságot, 23 évig a Szondi SE birkózóit, s olyan szaktekintélyek közeli barátságát élvezte, mint az olimpiai bajnok Kárpáti Károly, Polyák Imre, Hódos Imre, a szövetségi kapitány Gurics György, Matura Mihály, vagy az MBSZ elnök Bíró Mihály.

Edzés utáni csoportkép, jobbra Tombor István mellette Vígh Imre

Birkózó gyerekek edzése 1965-b en a Május 1. Általános Iskolában

A Szondi legelső nevesebb birkózója, egyben az első felnőtt magyar bajnoka az olimpikon Vígh Imre, a legendás 97 kilós szabadfogású sportoló volt, aki fehérváriként művelte a sportága (a versenyzés mellett már akkor is oktatott), majd visszavonulása után edzőként dolgozott.

Az évtizedek során olyan szakemberek tanították a katonákat, illetve a gyerekeket és a civil felnőtteket Pista bácsi és Imre mellett, mint a mai napig is edzősködő Gurubi Lajos, Németh József, a kitűnő képzőművész Szakál Antal, ifjabb Tombor István és Csaba, Kocsmár Ákos, Sprőder György, Balogh Zoltán, és a mester nyugdíjba vonulása után Rácz Lajos.

Itt kell megemlékezni a fehérvári “civilekről” – a teljesség igénye nélkül -, akik az elmúlt ötven évben sportolóként letették a névjegyüket: Rideg György, Kovács István, Nagyváradi Ferenc, Sallai Lajos, Kozics István, Koch Mátyás, Szűcs Imre, Major István, Tóth Emil, Tatai Róbert, Bátory László, Jámborházy Szilárd, Zsupányi Gábor, ifj. Tombor István, Lipót Zoltán, Polgár László, Mohácsi László, a Szakolczi ikrek, Hunor – aki 2014-ben szumó Európa-bajnok is lett -, és Zoltán, Magyarósi Zsolt, míg a mai nemzedékből Csordás Dávid, Szenczi Richárd, Gerencsér Erik, Mátyási Máté, Galacz Dániel, Galacz Barnabás.

A sikerkorszak kovácsai,

az alsó sorban balra a második a későbbi felnőtt világbajnok Tóth István

Nem mehetünk el szó nélkül a Honvéd Szondi SE-hez sorkatonai szolgálatra bevonuló birkózókról. A több száz nevet terjedelmi okok miatt nem lehet feltüntetni, pedig mindannyian megérdemelnék. Tény, hogy amikor a Budapesti Honvéd “nimbusza” kissé csökkent, a birkózók inkább a fehérvári klubot részesítették előnybe, és arra kérték Tombor Istvánt, a vezetőket, hogy a Szondiban szeretnék folytatni a pályafutásukat. Mert azt megelőzően olyan példaképek álltak előttük még a “hőskorból”, mint például az a fővárosi Farkas József, akit már szinte leírtak, ám 1972-ben a Szondi színeiben junior Európa-bajnok lett. És szintén ezen az Eb-n képviselte először a kiskatona Rácz Lajos a fehérvári színeket, s ezüstérmet szerzett, hogy aztán hamarosan Nádasi Attila, és Kappesz Sándor kövesse őket az Eb éremszerzésben, mely végül Hamzók József junior világbajnoki aranyérmében csúcsosodott ki.

Az évtizedek során olyan hazai- és világhírű katona sportolók öregbítették a Szondi hírnevét, mint például a későbbi felnőtt világbajnok Tóth István, aztán Toma Mihály, Nagy Béla, Nagy János, Bacsa Péter, Gulyás István, Szuromi József, Valentényi Sándor, Kiss Sándor, aztán az athéni olimpiai bajnok Majoros István, és még hosszasan sorolhatnánk. Árulkodó tény, hogy például a jelenlegi kötöttfogású szövetségi kapitány Struhács György, és a szabadfogású szövetségi kapitány Gulyás István is egyaránt a Honvéd Szondi SE birkózójaként volt katona Székesfehérváron. Az 1980-as években gyakorta előfordult, hogy a kötött-és szabadfogású junior válogatott 60-70 százaléka is a Zámolyi úti laktanyában, illetve a sportlétesítményben élte hétköznapjait, mert a klubjuk-, illetve a válogatott vezetői is biztosak voltak abban, hogy birkózóik a Szondinál vannak a legjobb helyen.

A katonákat illetően a legnagyobb “generáció” a világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, örökös magyar bajnok Rácz Lajos, az olimpiai-, világ-, és európa-bajnoki bronzérmes, nyolcszoros magyar bajnok Seres Ferenc, az egyszeres magyar bajnok Seres Imre,és a kétszeres magyar bajnok Vámos Péter fémjelezte csapat volt. Ők voltak azok, akik leszerelésük után is a klubnál maradtak, és civilként az eredményeikkel bearanyozták a Honvéd Szondi SE történetét.

Az, hogy öreg birkózó nem vén birkózó, azt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint a veterán világbajnokságokon elért eredmények. Mert Tóth Emil négyszeres, Vámos Péter kétszeres, míg Grósz Béla egyszeres világbajnoki címmel bír, az egykor ifjúsági magyar bajnoki bronzérmes Orbán Győző pedig Európa-bajnoki aranyéremmel dicsekedhet az idősebbek között.

Tóth Emil négyszeres veterán világbajnok

Nem feledkezhetünk el a birkózók nemzetközi kapcsolatairól. A kezdetek után az erdélyi Brassó birkózóival alakult ki szorosabb kapcsolata a Szondinak, majd idővel a kelet-német (NDK) Frakfurt am Oder, az osztrák Klaus, és a svájci Willisau, és a felvidéki Bős (Szlovákia) sportolóival csaptak össze rendszeresen, évről évre oda-vissza alapon a fiúk, megannyi élménnyel és sikerrel gazdagodva.

Több alkalommal a Magyar Birkózó Szövetség megbízásának eleget téve, – mint magyar B-válogatott – képviselte a székesfehérvári színeket is külföldön, így a nyugat-német (NSZK) Aschaffenburgban, a felvidéki Révkomáromban (Csehszlovákia), vagy a görögországi Szalonikiben a nagy nemzetközi versenyeken.

Külföldön is sikert-sikerre halmozva

Csapatként a hazai NB I-es bajnokságban is meghatározó szerepe volt a Honvéd Szondi SE-nek: 21 évig szerepelt az élvonalban, ebből 18 alkalommal bejutott a legjobb négy közé, s többször szerzett bronzérmet.

A szakosztály vezetői nélkül ez a siker nem valósulhatott volna meg, hiszen mindannyian tevékeny részesei voltak a mindennapi munkánk. Az alapításnál Tombor István vezetőedzői munkáját szakosztályvezetőként a klub egyik alapító tagja, Farkas Illés segítette, őt Bejczy Tibor, majd hosszú évekig Mráz István követte. Mráz István távozása után a szakosztály vezetését Kovács István alezredes vette átt. A névsorba illik Kárpáti Gyuri bácsi, aki technikai vezetőként, majd szertárosként dolgozott a szakosztálynál, miként Tóth Kálmán, aki a sportorvosi teendőket látta el közmegelégedésre, és Kocsis Ferencet, aki a Dózsa SE után a honvédségi klubban is segítette Tombor István munkáját, adminisztratív vonalon.

A szakosztály versenyrendezéssel is letette névjegyét a nemzetközi porondon: amikor a FILA (Nemzetközi Birkózó Szövetség) vezetői komolyan fontolóra vették, hogy megszüntetik a junior Európa-bajnokságot, 1992-ben – a Magyar Birkózó Szövetség, és a Honvédelmi Minisztérium segítségével – Székesfehérvár adott otthont a Videoton Oktatási Központban a junior kötött- és szabadfogású Eb-nek. A rendezés, a szervezés zöme a H. Szondi SE birkózó szakosztályára, és főtámogatójára, a Pro-Morg Kft.-re hárult. Nem volt egyszerű feladat, hiszen a Szovjetunió felbomlását követően, 42 nemzet birkózói vettek részt az eseményen. Ám a szondisok kitűnőre vizsgáztak, hiszen Milan Ercegan, a FILA elnöke az Európa-bajnokságot követő zárszavában a VOK-ban bejelentette: a nagy sikerű és színvonalas Eb láttán úgy döntöttek, hogy a korosztályos viadalt nem szüntetik meg.

A számtalan rendezés mellett még két kiemelkedő versenyt kell megemlíteni: még 1990-ben a Baráti Hadsereg Bajnokságát birkózásban, a HM megbízásából a Honvéd Szondi SE rendezte. Később, az 1992-es barcelonai olimpián a fehérvári verseny résztvevői közül hárman is olimpiai bajnokok lettek.

A magyar birkózó társadalom elismerését vívták ki a fehérváriak 1993-ban, amikor megrendezték az első pénzdíjas felnőtt kötöttfogású országos bajnokságot, ahol a 10 súlycsoport dobogósai között 50-50 ezer, összesen 500 ezer forintot osztott ki. Köszönhetően a támogatóinak, akik között elsőként a Móri Állami Gazdaságot, s annak kereskedelmi igazgatóját, Hunorfi Istvánt kell megnevezni, hiszen több, mint 10 évig állt a szakosztály mögött. 2001-ben a nagy sikerű fehérvári veterán világbajnokság házigazdája, rendezője volt a birkózó szakosztály, mely nem jöhetett volna létre George Loranger áldozatos anyagi támogatása nélkül. Az elmúlt években beszűkültek az anyagi lehetőségek, ennek egyenes következményeként már csak eredményes utánpótlás nevelő klubként működik a szakosztály, Székesfehérvár önkormányzatának, és a Karsai Holdingnak az anyagi támogatásával.

A klub legendás birkózója és mestere Rácz Lajos

Rácz Lajos 1952 július 1-én született Budapesten. Általános és középiskolai tanulmányai elvégzése után, 1971-ben került Székesfehérvárra, mint katona. Leszerelése után megnősült és letelepedett a városban. A Testnevelési Egyetem szervezői szakán szerzett diplomát, majd négy évvel később szakedzői vizsgát is tett. Pályafutásának sikereit a Honvéd Szondi SE színeiben érte el. Megválasztották Fejér megye díszpolgárává, a Honvédelmi Miniszter a Honvédelemért cím ezüst fokozatával tüntette ki.

Sportolói karrierjét befejezve mesteredzőként tevékenykedik a Honvéd Szondi SE-Karsai Alba birkózó szakosztálynál. A legendás Tombor István tanítványa 20 évig volt tagja a Magyar Birkózó Szövetség elnökségének, vezette a junior kötöttfogású válogatottat, s az 1992-es barcelonai olimpián, amikor Farkas Péter és Repka Attila aranyérmes lett, Szőnyi Jánosszövetségi kapitány elsőszámú segítője volt.

– 1971 októberében vonultam be a Szondihoz Székesfehérvárra – kezdte visszaemlékezését a klub máig legsikeresebb legendás sportolója. – Érdekes a történet, mert amikor még ifjúsági válogatottként Romániában szerepeltünk, a csapattal kiutazó versenybíró, későbbi mesterem, Tombor István volt, aki akkor nézett ki magának. De nem csak kinézett, hiszen egymás után hatszor hívtak be sorozásra, s bármit megpróbáltak klubomnál, a Csepelnél elintézni, az volt a válasz: akit ennyire beakarnak vonultatni, azt előbb, vagy utóbb be is hívnak. Így kerültem végül Székesfehérvárra. A katonaság? Az ember fiatal korára úgy emlékszik vissza, hogy olyan, amilyen, de nekem a birkózás volt a feladatom, s hála istennek sportolóként az az időszak eltelt. Olyan emlékeim maradtak meg az egészből, hogy abban a szocialista érában ez szükséges rossz volt, de túl kellett rajta lenni. Ám tény, hogy volt egyfajta nevelő hatása az egésznek. Ugyanakkor a birkózásban egy olyan közösségbe kerültem, ahol a társaság egy része bizonyítani akart, míg a másik része csak azt akarta, hogy elteljen a sorkatonai idő. Próbált az ember a pozitív gondolkodású sportolók felé húzni, és eredményesebb lenni. Nekem, ennek szellemében sikerült eltölteni a két évet. Az viszont életem meghatározó részévé vált, hogy egyre jobb kapcsolat alakult ki közöttünk a mesterrel, Tombor Pista bácsival. Amikor a leszerelés előtt megismertem leendő feleségemet, gyermekeim édesanyját, Magdit, akkor már nem is kellett olyan nagyon győzködnie a mesternek, hogy a leszerelés után is itt maradjak a klubnál. Így amikor 1973 októberében leszereltem, már teljesen egyértelművé vált, hogy Székesfehérváron letelepedve, a Honvéd Szondi SE birkózójaként folytatom további pályafutásomat. Ez a történet azóta is töretlen.

– Nyilván nem bánta meg, hiszen a klub legeredményesebb sportolója, a H. Szondi SE, a megye és a város emblematikus figurája. Erre az eredményei, az olimpiai ezüstérem, a világ- és kétszeres Európa-bajnoki aranyérem, az örökös magyar bajnoki cím jogosítja fel.

– Igen, a felsorolt eredmények mellett még számtalan, különböző korosztályos világ- és Európa-bajnoki éremmel, helyezésekkel rendelkezem. Hiszen összesen tizennyolc világversenyen szerepeltem, és mindig az első hat között végeztem, ami egy stabil karriert jelent. Bár nem mondhatom, hogy nagyon szerencsés lettem volna, de tettem a dolgomat, igyekeztem mindig jobb lenni, mindig többet elérni, úgy a birkózó szőnyegen, mint a családomban, a környezetemben. Boldog, elégedett embernek mondhatom magamat, mert azon kívül, hogy válogatott birkózó voltam, két diplomát is szereztem abban az időszakban, és számtalan állami elismeréssel díjazták a munkámat. Az eredményeimnek köszönhetően teszem a dolgomat ma is a Szondiban, mint vezetőedző. Gyönyörű szép időszak áll mögöttem, ami a mai napig is tart.

– Említette, hogy sikereinek legfőbb alkotója a mester, Tombor István volt. Milyen emlékek jutnak róla az eszébe? Mi volt az a különleges kapcsolat, ami kialakult önök között?

– A kérdés mindent átölel, mert nincs olyan nap, hogy Pista bácsi ne jutna az eszembe. Idősebb kollégámmal, Gurubi Lajos bácsival számtalanszor felidézzük a mester egy-egy legendás mondását, pikáns megjegyzéseit, a rá jellemző mozdulatokat, vagy az egyszerű, de igaz szókimondását. Úgy érezzük, hogy ma is közöttünk, jelen van az öreg a teremben, a versenyeken. Akiről nyugodtan kijelenthetem, hogy második apámként tiszteltem, szerettem. Nagy örömmel tölt el, hogy a barátja lehettem, hogy olyan versenyzője voltam, ahol nem az alá és fölérendeltség volt a jellemző, hanem az a kölcsönös bizalom, ami kettőnk között kialakult. Nagyon sokszor megkérdezték tőlem, hogy mit tud nekem az öreg segíteni? Számomra a biztos hátteret jelentette, s amikor hosszú időszakokra elmentem a válogatotthoz, tudtam, hogy Pista bácsira mindig számíthatok, ott van a családom mellett, s amikor kell, azonnal intézkedik helyettem. Ez nagyon nagy biztonságot jelentett, ugyanakkor a töretlen barátságunk szinte mesébe illő volt.

– Térjünk vissza a szakmához, a birkózáshoz. Mint versenyző. majd edző, aktív részese volt a magyar birkózás aranylapjainak, így az 1979-es San-diegói világbajnokságnak, a moszkvai, majd a barcelonai olimpiának.

Rácz Lajos bemutatója a gyerekeknek

– Ez valóban két fényes lap a sportág történetében. Csak két, teljesen más időszak, hiszen másként éltem át ezeket. San-Diegóban és Moszkvában mint versenyző, ahol az ember igyekezett meghódítani és kitűzni a zászlót a meg nem hódított csúcsokra. Pályafutásomból egyedül az olimpiai aranyérem hiányzik, s ezt igazából még ma sem tudom megemészteni, hiányzó űrt jelent az életemben, ezt azóta sem tudom feldolgozni. A másik fele a dolognak, hiába volt két diplomám, én alapvetően nem szerettem volna edzőként dolgozni, de miután a válogatott szereplést követően visszatértem a Szondiba, s az itteni fiatal birkózók, a katonák ragaszkodása, az, hogy felnéztek rám, példaképnek tekintettek, valahol ott kezdődött az edzői pályafutásom. Akkor döbbentem rá, hogy érdemes ezen az úton folytatni, megmutatni nekik a csúcsra vezető helyes irányt, azt, hogy van értelme a munkának, mert lesznek követőim. Akik arra törekszenek – és ezt szerettem volna én is -, hogy még eredményesebbek legyenek nálam. Ez nem mindig sikerült itt, a Szondiban, de a válogatott mellett igen. Úgy érzem, hogy az edzői pályám is kiteljesedett, Barcelonában két olimpiai aranyéremmel köszöntem el a felnőtt válogatottól. 1985-től kezdtem el mint játékos-edző, majd vezetőedző a Szondiban, s úgy érzem, hogy sikeresek voltunk, hiszen több, mint 130 diákolimpiai-, és magyar bajnoki címet, valamint rengeteg dobogós helyezést értünk el a különböző korosztályokban. Ez a harminc évnyi edzőség azt mondatja ki velem, hogy érdemes volt küzdeni, keményen dolgozni, tanítani a gyerekeket, törni előttük a jeget, mert jöttek utánam. Ma már a fiatalokat próbáljuk megfertőzni a birkózás szeretetével. És ami nagyon jó érzés, hogy ez sikerül.

– Térjünk vissza a régi időkre, amikor az 1970-es években kialakult a legendás Szondi, melynek ön, a Seres testvérek, Ferenc és Imre, valamint Vámos Péter alkotta a magját. Miként emlékszik vissza arra az időszakra?

– Nagyon szép és töretlen időszak volt. Sikerült az álmot, törekvést megvalósítani, miszerint a civil magra épüljön a birkózó szakosztály, s ne elsősorban a bevonuló katonákra. Mi a sorkatonai szolgálat után itt maradtunk Fehérváron, letelepedtünk, családot alapítottunk, s a Honvéd Szondi SE sikereiért küzdöttünk. Örök barátságok szövődtek közöttünk, az eleve fehérváriakkal együtt nagyszerű csapatunk volt, oly annyira, hogy a Szondi csapata bármelyik klub torkán megakadt. Mert olyan civilek szerepeltek nálunk, a katonákkal kiegészülve, hogy Tombor Pista bácsi legényeinek félelmetes hírük volt. Az ország különböző részeiről érkeztünk, de itt végül igazi otthonra találtunk, immár tősgyökeres fehérvárinak érezzük magunkat. Tudja, amikor mondtam a feleségemnek, hogy megyek haza, Csepelre, akkor haza mentem, majd amikor mondtam az édesanyámnak, hogy megyek haza, akkor jöttem haza Fehérvárra.

– Összegzésül: mit adott önnek a Szondi, mit adott a birkózás?

– Maga a sport, a birkózás a tartást, az egyenes szókimondást, a hihetetlen küzdeni tudást, a siker utáni vágyat. Azt, ha valami nem sikerül, azt nem fogadom el, megyek tovább az úton a csúcs felé. Mert minden körülmény között szeretném bebizonyítani, ha az ember valamit nagyon akar, akkor azt elérheti, csak áldozatot kell hozni, de nem is kicsit. A Szondi a barátok, a közösségen keresztül nagyon egységes csapatot alkottunk. Nem is volt közöttünk talán igazi vezér, inkább a mindenki egyért, egy mindenkiért vezérelv volt a jellemzőnk. Mentünk a cél irányába, s az mindegy volt, hogy éppen ki volt elől. Egymásért küzdöttünk, senkiről sem feltételeztük, hogy nem adja ki magából a maximumot. A Szondi és a birkózás számomra az örök szerelem, – s bár nem szeretnék innen a temetőbe menni -, ezt nem lehet csak úgy abba hagyni, legfeljebb kihalni. .

Tiszakécskéről a koronázó városba, avagy a Seres-ikrek

Elöljáróban szögezzük le azonnal: a magyar birkózás legnagyobb mondásaként tartják számon, amikor 1978-ban Tombor István azt mondta az akkor 33 éves, a válogatottból már kiszorult Seres Ferencnek, hogy “Az idő neked dolgozik!”

És a csaknem lehetetlen bekövetkezett, Feri, a 48 kilós kötöttfogású birkózó, miután az 1979-es világbajnokságon a 4. helyen végzett, megváltotta repülőjegyét, kijutott az 1980-as moszkvai olimpiára, ahol bronzéremmel koronázta meg az addig is gazdag sportolói pályafutását. Volt már ugyan két Európa-bajnoki, és egy világbajnoki 3. helyezése, de egy olimpia azért egészen más. Ikertestvére, Imre a szabadfogásban vitézkedett, s bár átütő nemzetközi sikerek nem övezték pályafutását, megbízhatósága, igazi csapatszellemisége a Szondi nagyjai közé emelte. Amíg Ferenc itthon 7-szeres kötöttfogású, és egyszeres szabadfogású magyar bajnoki címmel rendelkezik, addig a csupaszív Imre egyszer léphetett fel a dobogó legmagasabb fokára, de többször végzett az országos bajnokság második, és harmadik helyén. A két tiszakécskei fiatal 1967-ben vonult be Székesfehérvárra. Nem véletlenül, hiszen Tombor István az NB II-es csapatbajnokságban figyelt fel rájuk.

– Kécskén előbb Kovács Sándor, majd Antal Pál volt az edzőnk – emlékezett vissza a kezdetekre Imre nevében is Feri. – Imi Kécskéről, én viszont már a Szolnoki MÁV-tól vonultam be, hiszen akkor már ott birkóztam. 1969-ben szereltünk le, de akkor már eldőlt, hogy a katonaság után is maradunk Fehérváron a Szondinál. Azért még haza jártunk, hiszen mindketten Tiszakécskéről nősültünk, így én Marikát, Imre pedig Irénkét vette feleségül, s a két asszony is Fehérvárra költözött, a mai napig boldog házasságban élünk.

– Mi döntött a maradás mellett?

– A lehetőség a fejlődésre a birkózásban, és a munkahely, amit Pista bácsi biztosított a Videoton gyárban. Leszerelés után mindketten ott kezdtünk el dolgozni, s 32 év után onnan mentünk el nyugdíjba.

– Ha azt mondom, hogy Szondi SE?

– Akkor az a válaszunk, hogy hálával tartozunk a klubnak. Nagyon szép emlékek és eredmények jutnak az eszünkbe a klubbal kapcsolatban. Mindent itt értünk el, hiszen Pista bácsi kihajtotta belőlünk az eredményeket. Csak jót tudunk róla mondani. A Szondi nagyon sokat jelentett, nyugodt háttér volt számunkra. Amikor válogatott edzőtáborba kellett mennünk, Pista bácsi a családok támasza volt. Emlékszem, Hajdúszoboszlón voltunk, amikor szóltak, hogy menjek haza, mert Marika világra hozta a második fiúnkat. De ne idegeskedjek, mert Pista bácsi mindenben intézkedett, a kórházba is ő vitte be a feleségemet. Kiváló ember, jó pedagógus, ugyanakkor nagyon akaratos edző volt, aki mindent kihozott belőlünk.

– Ezt tükrözik az eredményei is.

– Igen. Három olimpián vettem részt. Münchenben a 7. helyen végeztem, de csak azért, mert a bírók megverettek a világklasszis Berceanuval. Igaz, már 5-0-ra vezetett ellenem, de elfáradt, és feljöttem 5-4-re. Már-már győztem, ám ekkor a bírók engem léptettek le igazságtalanul. Montreálban nem volt szerencsém, mert szétrepedt a szám, s vissza kellett lépnem. Aztán jött Moszkva, s 35 évesen a bronzérem, ami megkoronázta a pályafutásomat. Az első felnőtt világbajnokságomon, 1973-ban bronzérmes voltam Teheránban, majd kétszer is harmadik lettem az Európa-bajnokságon, Ludwigshafenben és Leningrádban, s így történt ez a Világkupában is. Európa-válogatott is voltam a súlycsoportomban, nem véletlen, hogy a nemzetközi birkózó életben csak a „Kis bronzemberként” emlegettek.

– A Rácz Lajos, Seres Ferenc és Imre, valamint a Vámos Péter alkotta magot hívták a Szondi aranycsapatának.

– Igen, a többi fehérvárival együtt. Az volt az igazi aranykorszak, a sport hozott össze minket. Lajos Csepelről, Peti Szombathelyről, mi Tiszakécskéről érkeztünk Fehérvárra, és nagyon jó barátok lettünk, de még az asszonyok is. Pista bácsiékkal nagyon sokszor jöttünk össze, rengeteget buliztunk. Ezek is nagyon szép emlékek.

Vámos Péter, aki az olimpiai aranyérmes előtt lett magyar bajnok

Félelmetes, talán a magyar, de nemzetközi birkózó világ legnépesebb súlycsoportja volt a 74 kiló, ahol Szondi is feltudott mutatni egy klasszist, Vámos Péter. Aki hallatlan energiával és akarattal rendelkezett, s többször megtréfálta a klasszisokat. Például a moszkvai olimpiai bajnok Kocsis Ferencet, hiszen 1982-ben Vámos Péter a nagy rivális előtt nyerte meg a magyar bajnokságot, amit még egyszer tudott megismételni, de nagyon sokszor léphetett fel a dobogóra.

– Pontosan emlékszem, 1972. június 29-én vonultam be Szombathelyről Fehérvárra a Szondihoz.

Rácz Lajossal együtt voltam katona, csak a leszerelés után én még visszamentem Szombathelyre. Aztán a Haladással Balatonfüreden edzőtáboroztunk, amikor Lajos egyszer csak megjelent, és visszacsábított Fehérvárra – emlékezett vissza Péter. – Akkor már ismertem Fehérvárról későbbi feleségemet, Évát, így nem haboztam, engedtem Lajosnak, és 1975-ben ismét fehérvári voltam. Így utólag is csak azt tudom mondani, hogy nagyon sokat jelentett a Szondi. Elhagytam a szülővárosomat az asszony, a klub, az edzők, a csapat miatt. Nagyon jó barátok közé kerültem, életem meghatározó részét képezi az az időszak.

– A sikerei önmagukért beszélnek.

– Úgy gondolom, hogy nagyon eredményes volt a birkózó pályafutásom, Szombathelyen nem tudtam volna így fejlődni. A Szondiban a bevonuló katonák miatt 8 havonta változtak az edzőpartnerek, volt, amikor 4-5 azonos, 74 kilós partnerem volt, ami meghatározó tényező egy egyéni sportágban.

– Milyen hatással volt önre Tombor Pista bácsi?

– A példaképem volt, aki pszichológiai és pedagógiai szempontból is nagyszerűen kezelt minket, értett a nyelvünkön. De meg kell említenem Vígh Imrét, aki öreg fejjel is leállt velünk birkózni az edzéseken, a dulakodást például tőle sajátítottam el. A mai birkózásban is meghatározó tényező a dulakodás, aki nem tudja, az vesztésre van ítélve. Visszatérve Imrére, mint ember is nagyon sokat jelentett nekünk. Visszaemlékezve a régi szép időkre, a Honvéd Szondi SE meghatározó volt az életemben, nagyon jó ehhez a közösséghez tartozni. Mert aki egyszer szondis lett, az örökké az is marad.

Történetünk 2006-tól

A szakosztályok 2006. évben a magyar birkózó egyesületi rangsorban tavaly a13.helyen zárta a szakosztály. (120 működő. közül). Eredményünket, ha csak azt vesszük figyelembe, hogy utánpótlás korú versenyzőkkel értük el – csak dicséret illeti.

A 2006-os év kemény alapozással kezdődött (Rácz Lajos vezetőedző által készített edzésterv szerint) Gurubi Lajos és Balog Zoltán edzők felügyeletével hajtották végre a versenyzők. A szakosztály. eredményes versenyzői közül négyen érettségi előtt álltak, így felkészülésük nagyfokú odafigyelést igényelt a vezetők részéről. A junior korú Szakolczi fivérek és Balog Gábor az év elejétől eredményes versenyzéssel biztosították helyüket a korosztályos válogatott keretekben.

Eredményes versenyzőink közül többen főiskolára járnak és így nehezebb körülmények között végzik feladataikat. (tanulás-edzés, különböző szakosztályoknál megállapodás alapján végzik munkájukat egyéni edzésterv, összeegyeztetve a helyi edzéstervekkel – Szász Boróka, Zsupányi Gábor, Balog Gábor, Szakolczi testvérpár).

Az új generáció és mestereik

Kiemelkedő nemzetközi sikereket arattak:

Szakolczi Zoltán Kék Duna Kupa I. (junior nemzetközi kf.).

Szakolczi Hunor Magyar Nagydíj Szfvár V. (felnőtt, 32 nemzet)

Szófia Kupa III. (felnőtt, nemzetközi)

Belgrád kf.felnőtt II. (felnőtt, nemzetközi)

Guatemala jun.VB VII-VIII

Diák Olimpia Meiszter Katalin I.

Bumbauer Angelika

Gubacsi János

Koch Norbert

Séfel Balázs

Meiszter Máté

Bumbauer Tamás

Csordás Dávid

Korosztályos országos bajnokságok:

Diák női OB I. Meiszter Katalin

Bumbauer Angelika

Serdülő női OB. II. Meiszter Katalin

Ifjúsági női OB. III. Katona N.Ágnes

Junior női OB. II. Katona N.Ágnes

Ifjúsági kf.OB. IV. Pál Norbert

Utánpótlás OB. I. Szakolczi Hunor

Junior kf. OB. III. Szakolczi Hunor

Junior szf. OB. III. Szakolczi Zoltán

Serdülő kf.OB. III. Gubacsi János

Serdülő szf. OB. IV. Koch Norber

Versenyzőink 2006-ban 36 Nemzetközi, Országos és területi versenyen vettek részt. Ezeken 29 I., 17 II., 41 III. helyezést értek el.

2006-ban a szakosztály egy hatalmas feladatott vállalt fel, hogy megrendezi a kf. Felnőtt Világkupát márc.24-26 között a Honvédelmi Miniszter fővédnökségével, a Szárazföldi Parancsnokság vezetésével, a Vezetésbiztosító zászlóalj hathatós segítségével egy hatalmas (32 nemzet, 156 fő, 6 olimpiai bajnok, 10 világbajnok és számtalan helyezett részvételével) óriási közönségsikerű világversenyt rendezett. Az MBSZ későbbi értékelésében kiemelkedőnek ítélte meg a rendezés színvonalát és a lebonyolítás körülményeit Köszönet érte a Honvédség vezetésének a zökkenőmentes rendezés biztosításáért. Köszönet minden sporttársnak, barátnak óriásit teljesített a Honvéd Szondi SE.

Az év közbeni válogató versenyeken Szakolczi Hunor huszáros hajrával szerezte meg a címeres mezt testvérével Szakolczi Zoltánnal és a BVSC-s Korpásival szemben!

A Szombathelyi junior EB-n a szövetség másként döntött a szo. tiltakozása ellenére, nem Hunort indította el az EB-n. Cserében az MBSZ felajánlotta a junior VB-n (Guatemala) való indulás jogát! Nem értettünk egyet a döntéssel! Szakolczi Hunor a világbajnokságon nyertes mérközést követően a 4 közé jutásért sérülést szenvedett és visszalépett a versenytől.

Nyáron a szo. 10 fővel közös edzőtáborozáson vett részt Csepelen a Váci Forma SE. És Csepel SC birkózóival, mely nagyon eredményesen zárult, lerakva alapjait egy hosszú távú együttműködésnek a három szo.között.

Junior kf OB.-n Szakolczi Hunor vigyázva a sérült vállára harmadik helyezést ért el, míg Szakolczi Zoltán szf-ban végzett a dobogó harmadik fokán.

Diák szf. OB-n Denke Dominik lett az V-ik.

A szakosztály eredményessége a korcsoport és súlycsoport változások következtében egy bizonyos fokig lelassult de még így is 120 birkózó szo. közül az első tizenötben biztosította a helyét az országban. Ígéretes és tehetséges versenyzőink felsorolása teljesség igénye nélkül : Meiszter Katalin, Katona N. Ágnes, Gubacsi János, Koch Norbertz, Dancs Péter, Denke Dominik, Herman Tibor stb a jó eredményeken kívül törekednek a kimagasló teljesítményre a tanulás területén is ! Így készítjük fel őket a későbbi „civil életre” (I.S.O program)

Bajnoki címeink, helyezéseink biztosítéka a jövőnek, de fel kell gyorsítani és magasabb szintre kell emelni a szakmai képzést. Gurubi Lajos és Balog Zoltán személyében két szorgalmas és lelkiismeretes edző látja el a feladatát, de növekvő mértékben szeretnénk játékos edzőként bevonni László Balázst és Zsupányi Gábort is a szakmai munkába.

2007-ben a szakosztály az utánpótlás neveléssel foglalkozik 6 éves kortól 19 éves korig mintegy 100 fős létszámmal, kiemelt feladatának tartja a női birkózás fejlesztését.

Alapozó felkészülésünk rövidre sikerült, a verseny naptár korai kezdése miatt. A nagy intenzitású alapozó munkát váltotta fel a komplex felkészülés. Pörgősebb a birkózáshoz elengedhetetlenül fontos speciális, dinamikus erőálló képességi gyakorlatok mellett a technikai elemek gyakorlásával készítettük fel, két edző kollégámmal Gurubi Lajossal és Balog Zoltánnal együtt a versenyzőinket a 2007-es évben sorra kerülő versenyekre. Kicsit döcögős kezdés után egyre javuló birkózással májusban két aranyérmet nyertünk a Diák Olimpián, Meiszter Katalin 3-ik, Gubacsi János 2-ik aranyérmet szerezte meg korcsoportjában, Koch Norbert harmadik, Bumbauer Angelika V. helyezést ért el. Heroikus küzdelmet vívott sérült vállával és az ellenfeleivel Szakolczi Zoltán a junior szf-ú Magyar Bajnokságon, de minden akadályt leküzdve imponáló technikai birkózással lett Országos Bajnok áprilisban.

Az egyetemi országos bajnokságon 2 arany 1 ezüst 5 bronzot nyerve lett a Szondi Karsai Alba birkózó szakosztály a csoportversenyben második! Folytatva a jó szereplést Szakolczi Hunor kf-ban. nyerte meg az Országos Bajnokságot ahol Szakolczi Zoltán a harmadik és Pál Norbert V. helyezést ért el. A női Bajnokságban Meiszter Katalin jelentős vezetés után balszerencsésen lett ezüstérmes míg Szász Bóróka junior és felnőtt korosztályban is a negyedik helyen végzett. U 23 kf.ban Szakólczi Zoltán és Pál Norbert bronzérmes lett. Csattanóként az év végén junior kf-ban Szakolczi Hunor nyert bajnokságot testvére Zoltán bronzérmet míg Pál Norbert V. helyezést ért el.

A szakosztály a tavalyi eredményeit túl szárnyalta Szakolczi Hunor személyében a pekingi olimpiára készülő olimpikont tisztelhetünk. Nagy eredményünknek érezzük, hogy az ország különböző egyetemein, főiskoláin tanul a régiek (Német Attila, László Balázs, Zsupányi Gábor) mellett újabb négy versenyzőnk – Szakolczi Hunor, Szakolczi Zoltán, Szász Bóróka, Szász Tibor. Balog Gábor Körmenden, míg Koch Norbert átigazolva a Dunaferr-hez Dunaújvárosban folytatja tanulmányait.

Tartjuk magunkat elvünkhöz „Az életre tanulással készüljetek fel!”- ne csak a sporttal.

Szakmai téren igyekszünk bővíteni a birkózók létszámát: toborzás, hírverés média révén. Gazdasági téren erősödött a szakosztály, támogatóink közé állt Karsai Béla Úr révén a nevünk Honvéd Szondi Karsai Alba birkózó szakosztály. E támogatás reményeink szerint hosszú távon biztosítja majd a tanulmányaikat befejező ifjú birkózók elhelyezkedését az anyavállalatnál! Elősegítve a civil életbe és a termelésbe való beilleszkedésüket és harmonikusan kapcsolódik a városi sportbizottság által is képviselt eszmeiséget, hogy a fehérvári fiatal sportolók képzett szakemberként a Székesfehérváron és környéki gazdasági életét erősítsék. (Az itt befektetett pénzügyi támogatás a régióban hasznosuljon!)

A régi hagyományainknak megfelelően nemzetközi kapcsolatokat keresve új partnereket találva próbálunk előre lépni.

A tavalyi sikeresnek mondható év után, változatlan energiával készültünk a 2008-as évre. Betegségektől „tizedelve” kezdtünk az alapozásnak! Napi egy erő-állóképességi edzéssel készültünk fel és megfelelő fizikai állapotban vártuk a verseny idény kezdetét! Egyetemistáink Pesten illetve velünk közösen edzették át az alapozó időszakot. Az edzéseket Rácz Lajos, Gurubi Lajos, Balog Zoltán irányították egy közösen kialakított edzésterv alapján.

A versenyeken versenyzőink váltakozó eredménnyel és kevés szerencsével érték el eredményeiket.

Az év nagy nemzetközi sikerrel kezdődött, februárban a felnőtt Csapat Világkupán a magyar válogatott tagjaként, versenyzőink Pál Norbert ezüstérmes helyezést ért el! / A világ nyolc legjobb válogatottja küzdött a végső sikerért! – Oroszország, USA, Azerbajdzsán, Beloruszia, Irán, Törökország, Korea, Magyarország/ Diák olimpián Szenczi Ricsi ezüstérmének és a betegen induló Csordás Dávid V. helyének örülhettünk.

Az egyre népszerűbb és egyre nagyobb mezőnyt 307 induló versenyző felvonultató Egyetemi Országos Bajnokságon versenyzőink 4 arany, 3 ezüst, 1 bronzérmet szereztünk. László Balázs kf. és szf-ban is bajnok lett, míg Szakolczi Hunor 1 arany, 1 ezüst, Szakolczi Zoltán 1 arany és 1 ezüst, míg Németh Attila 1 ezüst, 1 bronz érmet nyert.

Ifjúsági Országos Bajnokságon nagy reményekkel indultunk, de egy rossz kezdés, balszerencsésen befolyásolta az eredményeinket – a vége egy bronzérem Gubacsi János személyében /szakmai tanulságokat le kell vonni és tanulni kell belőle/ Női Országos Bajnokságon Meiszter Katalin serdülő és ifi korosztályban egyaránt bronzérmet nyert, de egy hét múlva a Diák Olimpia döntőjében nagy pontfölényben és tussal vágott vissza ellenfelének és lett Bajnok. Az év végi Országos Junior kf OB Pál Norbert nagy nyugalommal és taktikus versenyzéssel nyerte első Bajnoki címét. Szakosztályunk 28 országos versenyen és 11 regionális versenyen vett részt 31 első, 12 második, 17 harmadik helyezést ért el. A nehezedő anyagi helyzet következtében (a névadó támogató ez évben nem tudott támogatást nyújtani!) csak az önkormányzati támogatás, valamint az egyesületi és egyéni támogatók segítségével teljesítettük az évet. Versenyekre eltudtunk utazni, de már a nyári összetartó táborozást nem tudtuk megvalósítani és sportfelszereléseket, sportruházatot kevesebbet vásároltunk.

2010-ben az elvégzett munka sikeres volt, saját nevelésű versenyzőink Pál Norbert, Szakolczi testvérek, Gubacsi János, Meiszter Katalin nemzetközi versenyeken bizonyítják felkészültségüket, rátermetségüket. Sajnos Meiszter Katalin az utolsó pillanatban kimaradt az Ifjúsági Olimpiai csapatból. Pál Norbert, Szakolczi Hunor már a felnőtt OB szerzett érmet.

Nyári összetartó edzőtáborozás aug.9-14 között 25-30 fő részvételével, jó szakmai színvonalon, technikai vizsgával a sportkombinátban került megrendezésre.

A felnőtt OB-ken Szakolczi Hunor és Pál Norbert érmeivel mutatkozott be a Szondi birkózó szakosztály. Az utánpótlásban OB – Meiszter Katalin ezüst és bronzérme után Pál Norbert U23-as bajnoki aranya már felfelé irányuló formát jósolt, amit bizonyított Csordás Dávid szf-ú OB-n szerzett aranya is. Az őszi versenysorozat kezdetétől Csordás Dávid egyre magabiztosabban versenyzett és meggyőző fölénnyel szerezte meg a kf. és szf. Országos Bajnoki címét és a kf-ú Diák Olimpiai aranyat is. Fejlődése nagyon ígéretes!

A versenyzőink 41 versenyen / kistérségi, regionális, területi, országos / indultak, ahol 53 aranyat,19 ezüstöt,39 bronzot nyertek! A szakosztály létszámának növelésében vannak sikereink, de nem szabad megállnunk! Tovább kell folytatnunk a bemutatókat az iskolákban. Ígéretes tárgyalások folynak két iskolában is kihelyezett csoportok indítására.

A szakosztály felkészülését rendezett körülmények között végzi, anyagi helyzete lassan katasztrofális!

Birkózó szakosztály 2010 év eredményei

Felnőtt Világkupa: V. Pál Norbert /csapattag/

Felnőtt OB kf.: II. Pál Norbert

Felnőtt OB szf.: III. Szakolczi Hunor

U.23 OB kf.: I. Pál Norbert

Junior női OB: II. Meiszter Katalin

Ifjúsági OB női: III. Meiszter Katalin

Junior szf.OB : V. Gubacsi János

Diák I. kf.OB: I. Csordás Dávid

V. Szenczi Richárd

Diák I szf.OB: I. Csordás Dávid

Diák II. kf.OB: V. Laczkó Benedek

Diák Olimpia szf.: II. Csordás Dávid

V. Szenczi Richárd

Diák Olimpia kf.: I. Csordás Dávid

Egyetemi OB kf.: I. Szakolczi Hunor

II. Németh Attila

Egyetemi OB szf.: I. Szakolczi Hunor

II. László Balázs

Hét versenyzőnk tagja különböző válogatott kereteknek: Pál Norbert, Gubacsi János, Szakolczi Hunor, Szakolczi Zoltán, Meiszter Katalin, Világosi Márton, Csordás Dávid.

2012 januárban Csapat Világkupa sorozaton V. helyezett Pál Norbert csapattag, Szakolczi Hunor Egyetem Világbajnokságon értékes hetedik helyet szerezte meg. Szereplését komolyan befolyásolta a verseny előtt szerzett sérülése. Minden eredményt elérő versenyző kora még 23 év alatti !

2013-ban versenyzőink 27 versenyen vettek részt, ahol 26 első, 19 második, 20 harmadik és sok értékes helyezést értek el. A megszerzett három Országos Bajnoki cím és a megszerzett 16 érem és a több mint húsz helyezés mutatja az eredményes munkát a szakosztályban.

Fontos számunkra versenyzőink tanulmányi eredménye is, mert 2013-ban is volt versenyzőnk Csordás Dávid személyében a megye „jó tanuló-jó sportoló„ kitüntetettjei között.

Augusztusban egy hetes összetartó edzőtáborozást tartottunk 40 fő részvételével. Nagyon jó hangulatú, szakmailag magas színvonalú technikai képzéssel (elméleti és gyakorlati) telt el a hét.

Az év második felében sorra kerülő versenyeken már láttuk eredményét a nyári képzésnek.

Honvéd Szondi György SE birkózó szakosztály 2013-ban elért eredményei

Felnőtt kf. OB

-Szakolczi Hunor III.

-Gubacsi János IV.

Felnőtt szf. OB

-Szakolczi Zoltán III.

-Gubacsi János V.

U23 kf. OB

-Gubacsi János III.

-Meiszter Máté V.

-Világosi Márton V.

U23 szf. OB

-Meiszter Máté IV.

-Gubacsi János V.

-Hedrich Barnabás V.

Kadett szf.OB

-Csordás Dávid I.

-Szenczi Richárd II.

-Hedrich Barnabás IV.

Felnőtt strandbirkózó OB

-Szakolczi Zoltán I.

-Csathó Zsófia I.

-Világosi Márton III.

-Szakolczi Hunor II.

Diák Olimpia III.kcs(serdülő

-Veszeli Szabolcs III.

-Laczkó Benedek III.

Diák Olimpia II.kcs.

-Gerencsér Eri III.

-Kovács András V.

-Mátyási Máté V.

Diák II.OB

-Kovács András III.

-Mátyási Máté III.

-Gerencsér Eri V.

A szakosztályok 2014. évi szakmai munkáját Tombor István mesteredző halálának tízedik évfordulójának emlékére tovább kell folytatni a megkezdett tehetségkutató sorozatot, valamint az egyesület 50 éves évfordulóján méltó megemlékezés a „MESTER”-re.

A szakosztály létszáma az elmúlt évben 90-100 fő között mozgott. Ennek 2/3-a gyerek és utánpótlás korú / 9 -18 éves / fiatal. Igazolt versenyzőink száma 48 fő. A birkózó szakosztály foglalkozásait a helyőrségi sportkombinátban tartja. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 17,00-19,00-ig a haladó csoport, míg hétfő és szerda 17,00-18,30 a kezdő csoport tartja edzéseit.

Az edzéseket Rácz Lajos szakedző és Gurubi Lajos edző vezeti. A foglalkozások alatt nagy hangsúlyt kap a szakmai képzés mellett az erkölcsi és morális nevelés is.

A szakosztály jó eredményekkel, sikeresen zárta az évet.

Kiemelkedik Szakolczi Hunor sumo sportágban elért Európa Bajnoki aranyérme!

Szakolczi Hunor (jobbra) 2014-ben szumo Európa-bajnok lett

Versenyzőink a hazai szőnyegeken is eredményesen szerepeltek. Csordás Dávid mindkettő fogásnem korosztályos Magyar Bajnoki címét megszerezve bizonyította, hogy korosztályában nehézsúlyban egyeduralkodó! Folyamatosan fejlődve zárkózik mellé egyre eredményesebb birkózással Szenczi Richárd is.

Egyre megbízhatóbb a fiatalok közül Mátyási Máté, Gerencsér Erik birkózása, akik Diákolimpián, és Országos Bajnokságon egyaránt érmet tudtak szerezni.

Egyetemi Országos Bajnokságot nyert Gubacsi János mindkét fogásnemben és ezüstérmet nyert Veszeli Szabolcs strandbirkózó Országos Bajnokságon, míg Galacz Barnabás diák OB.n lett bronzérmes.

2014-ben 27 országos és meghívásos versenyen vettünk részt, ahol 19 arany, 11 ezüst, 13 bronzérmet és nagyon sok értékes helyezést értünk el.

117 működő szakosztály közül az országos rangsorban a 32. helyen szerepeltünk.

A sportágfejlesztési támogatás révén a szakosztály feltételei javultak, de ugyanakkor meg kell osztanunk a termet edzés idő alatt más sportággal is. Próbálunk megfelelni a változó körülményekhez!

A szakosztály a 2015-ös évben felemás évet zárt és ennek megfelelő eredményeket ért el. Évközben sok objektív ok hátráltatta a szakosztály munkáját.

1. Műszaki okokból több alkalommal volt bezárva a sportkombinát.

2. A terem edzés idejének és felületének a megosztása.

3. Több eredményes versenyző korcsoport és súlycsoport váltása.

4. A szakmai vezetés fiatalítása.

A szakosztály 132 működő birkózó szakosztály közül némi visszaeséssel a mezőny első harmadában a 44. helyet foglalja el az országos rangsorban. Rendszeresen részt vettünk centrum edzéseken és edzőtáborban, így helyettesítve a bezárt edzőtermünket.

28 országos, területi illetve meghívásos versenyen vettünk részt, ahol versenyzőink 9 első 16 második és 13 harmadik és számos helyezést értek el. Magyar Bajnokságokon 6 érmet és 12 pontszerző helyet szereztek versenyzőink.

Az év végén Rácz Lajos mesteredző edzői munkáját befejezte / az egyesület ezt méltó módon köszönte meg/ és megfiatalodott a szakmai stáb.

A szakosztály vezetése látja az előttük álló akadályokat, de toborzással és birkózó bemutatókkal a környező iskolákat végigjárva igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését a birkózás szépsége iránt.

2016-ban a vezetőedzői posztra Balog Zoltán került kinevezésre, aki pár év kihagyás után tért vissza az egyesülethez. Az edzések szervezésében, levezetésében, a kiválasztási munkákban, versenyeztetésben munkáját négy edző segítette: Balogh Gábor, Gurubi Lajos, László Balázs, Mátyási Zoltán. A 2015. decemberében hivatalosan elköszönő szakosztályvezető Rácz Lajos az év első felében fokozatosan adta át a szakmai és adminisztratív feladatokat, s az év második felére teljes mértékben visszavonult az egyesületet érintő napi munkától. Áprilistól László Balázs, mint technikai vezető folytatta munkáját. Szeptembertől családi okokból Mátyási Zoltán kilépett az edzői gárdából. Személyi változások tekintetében még kiemelendő, hogy az év végével Gurubi Lajos 77 éves korára való tekintettel visszavonult az aktív munkától, 62 évet töltött el a birkózó sportban.

A szakosztály számára 2016. év sok szempontból egy megújulási és verítékes építkezési folyamat kezdetét jelenti. Szervezeti változások, szakmai stratégiai váltás, a sportolói állomány részleges lecserélődése, generációváltása. Több régi versenyzőnk visszatért, illetve sok teljesen kezdő ifjonccal gazdagodott a klub, emellett újra éledőbe van a veterán versenyzői élet is.

Rácz Lajos

Gurubi Lajos

Az edzésmunka két „elkülönített” csoportban folyt. Egyik csapatot a 6-14 év közötti diákok, a másikat a 14 év feletti serdülők, kadet, junior és felnőtt versenyzők alkotják. A 10 év alattiaknak heti kettő, az idősebbeknek heti 4 edzése van heti rendszerességgel.

Sajnos meg kell említeni, hogy évközben sok objektív ok hátráltatta a szakosztály munkáját Műszaki okokból több alkalommal volt bezárva a sportkombinát, mely több alkalommal egybe esett a főbb versenyek felkészülési időszakával.

A szakosztály 132 működő birkózó szakosztály közül a 47. helyet foglalja el az országos rangsorban. 31 országos, területi, illetve meghívásos versenyen vettünk részt, ahol versenyzőink számos arany, ezüst, illetve bronzérmet szereztek.

Rendszeresen részt vettünk centrum edzéseken és edzőtáborban.

Részt vettünk a Birkózó Szövetség által rendezett regionális edzőtáborokban, illetve a nagy sikerrel bonyolítottuk le a honvédséggel karöltve szervezett saját táborunkat is.

Magyar Bajnokságokon illetve Országos Diákolimpiákon 6 érmet és az elért helyezéseket alapul véve összesen 137 pontot szereztek versenyzőink.

A szakosztály fejlődés szempontjából kulcsfontosságú a sportolók létszámának növelése, fiatal versenyzők utánpótlásának folyamatos biztosítása. Ennek érdekében folyamatosan toborzunk a város és közvetlen vonzáskörzetének iskoláiban, részt veszünk és bemutatókat tartunk nyilvános rendezvényeken (pl.: Sportmajális, Sportágválasztó, Kihívás napja, …)

A 2018. évben az korábbi évben felállt edzői és vezetői gárdával folytattuk a munkát. Balog Zoltán vezetőedző szakmai vezetésével Balog Gábor és Rodics Tamás edzőként vették ki a részét a napi munkából. László Balázs edző ill. technikai vezetőként segítette a szakosztályt. Szakosztályvezetőként Tóth Csaba kezdte meg munkáját, aki katonatisztként nagyban hozzá tud járulni a szakosztály építéséhez, szervezési, háttér-támogatási feltételeinek javításához.

A szakosztály 2018. évben eredményesen tudta bővíteni sportolói létszámát. Ugyan a korábbi években több eredményt is hozó idősebb (többségében junior korú) versenyzők elsősorban tanulmányaik miatt már csak kis mértékben tudtak hozzájárulni az egyesület sikereihez, de a 2017. évben kezdett korosztályból minimális lemorzsolódás volt, illetve jelentősen nőtt a legfiatalabb 5-8 éves korúak száma. Rajtuk kívül is több 8-12 éves teljesen kezdő ifjonccal gazdagodott a klub. Az edzésmunka két helyszínen és két „elkülönített” csoportban folyt. A két helyszín: Tombor István Sportcentrum, illetve a Feketehegy – Szárazrét Közösségi ház. Egyik csapatot a 6-10 év közötti alsós diákok, a másikat a 5 évfeletti de többségében 14 év alatti diákok serdülők, kadet, junior és felnőtt versenyzők alkotják.

A létszámbővülés igen pozitívan hatott a közösségi szellem építésére, és bizakodásra ad okot a jövőbeni célok elérése szempontjából.

A szakosztály 21 országos, területi csapa, illetve meghívásos versenyen, rendezvényen vett részt, ahol versenyzőink számos arany, ezüst, illetve bronzérmet szereztek. Rendszeresen részt vettünk centrum edzéseken régiós táborokban, valamint saját szervezésű edzőtábort versenyt csináltunk. Részt vettünk a Birkózó Szövetség által rendezett regionális edzőtáborokban, illetve október végén magunk is közreműködtünk a székesfehérvári tábor lebonyolításában. Nagy sikerrel bonyolítottuk december elején „Szondi Kupa” címmel egy diákoknak szóló régiós bajnokságot is, ahol versenyzőink több érmet is szereztek.

Birkózó szakosztály 2018. évi jelentősebb eseményei

Fsz.	Megnevezés	Időpont	Résztvevők /Versenyzők	Eredmény
1.	Területi Diák I-Diák II kötöttfogású Bajnokság.	2018.02.3	Kiss Barnabás	bronzérem
			Bokor Márk	5.
			Finta Bence	7.
2.	Diák I. Kötöttfogású Országos Bajnokság	2018.03.3.	Kiss Barnabás	ezüst
3.	Régiós tábor 18 tavasz Naszvad	2018.03.28.	Kovács Patrik
			Sulák Gábor
4.	Junior szabadfogású minősítő verseny	2018. 04. 7.	Veszeli Szabolcs	5. hely
5.	Területi Diák I-Diák II Szabadfogású Bajnokság.	2018. 04.7.	Kiss Barnabás	ezüstérem
			Bokor Márk	7.
6.	Diák I. országos Szabadfogású bajnokság.	2018. 04.21.	Kiss Barnabás	5.
7.	DUNAFERR KUPA GYERMEK SZF VERSENY	2018. 05.12.	Borz Dani	ezüst
			Borz Balázs	arany
			Sulák Gábor	bronz
			Sulák Roland	ezüst
			Kovács Patrik	ezüst
			Lakatos Bence	ezüst
			Parádi László	ezüst
			Kaszala Máté	arany
			Háger Ádám	ezüst
			Palotai Pál Adrián	bronz
			Paminger Zoltán	ezüst
			Horváth Konrád	arany
			András-Papp Mihály	ezüst
			Kocsis Zalán	bronz

Fsz.	Megnevezés	időpont	Résztvevők	Eredmény
	Felnőtt Szabadfogású és Női Országos Bajnokság	2018. 05.19.	Meiszter Máté	8.
			Szenczi Richárd	7.
			László Balázs	5.
	Magyar Egyetemi-Főiskolai Szabadfogású Birkózó Országos Bajnokság	2018. 06. 2.	Szenczi Richárd	bronz
	Veterán Kötöttfogású Országos Bajnokság	2018.06 9.	László Balázs	arany
	Veterán Szabadfogású Országos Bajnokság	2018. 06.9.	László Balázs	ezüst

Fsz.	Megnevezés	időpont	Résztvevők	Eredmény
	KTN. Feszt-Strandbirkózó Országos Bajnokság	2018. 08.4.	Veszeli Szabolcs
			Veszeli Ferenc
			László Balázs
			Rodics Tamás
			Szenczi Richárd
			Szenczi Kitti
			Hedrich Barna
	Közép-Magyarország Diák II – I. Területi Kf. Diákolimpia	2018.09. 15.	Kiss Barna	bronz
			Finta Bence	5.
			Háger Ádám	ezüst
			Borz Dániel	7.
			Fizély Kovács Márk	4.
			Pamminger Zoltán	5.

Fsz.	Megnevezés	időpont	Résztvevők	Eredmény
	Országos Diák I. Kf. Diákolimpia	2018. 09. 21.	Kiss Barna	7.
	Országos Diák II. Kf. Diákolimpia	2018.09 29	Háger Ádám	arany
			Finta Bence	Bronz
	Közép-Magyarország Diák II-I. Területi Szf Diákolimpia.	2018. 10.13.	Háger Ádám	arany
			Kiss Barna	5.
			Finta Bence	bronz
			Kovács Patrik	7.
			Borz Dániel	5.
			Fizély Kovács Márk	7.
			Pamminger Zoltán	5.

Fsz.	Megnevezés	időpont	Résztvevők	Eredmény
	Ószi Régiós Tábor Székesfehérvár	2018. 10. 29-	Háger Ádám
			Kiss Barnabás
			Fizély Kovács Márk
			Pamminger Zoltán
			László Balázs
			Balog Zoltán
			Kovács Patrik
			Balog Gábor
			Parádi László
			Borz Dani
	Országos Diák II. Szf. Diákolimpia	2018. 11.17.	Háger Ádám	7.
	Szondi Kupa Székesfehérvár	2018.12.8.	Pamminger Zoltán	ezüst
			Kovács Patrik	ezüst
			Fizély-Kovács Márk	bronz
			Borz Dani	ezüst
			Háger Ádám	ezüst
			András-Papp Mihály	arany
			Kaszala Máté	arany
			Kocsis Zalán	ezüst
			Kiss Barnabás	ezüst
			Fizély-Kovács Bence	ezüst
			Zsetnyei Máté	arany

2019 Szárazrét- Feketehegyi tagintézménye, és a Hét Vezér téri általános iskola. ahol heti 26 óra időtartamban testnevelési órák és szakköri foglalkozás keretében rendszeres foglalkozás folyik a tanulók részére szakedzők vezetésével. A Sportprogram pályázatára beadott jelentkezésünket az elbírálók 800 000 Ft támogatásra méltatták. A pályázatban vállalt kötelezettségeit egyesületünk maradéktalanul és ma már bizonyítottan a programban résztvevők teljes megelégedéssel végrehajtotta. Kiemelten kezeltük azt, hogy az alapok lerakása csak a sportban maximálisan felkészült szakemberek bevonásával valósítható meg.

A szakosztály 2019. évben eredményesen tudta bővíteni sportolói létszámát. A csapatba jelentős létszámú fiatal 5-10 év közötti kezdő került be. A 2019. évben Balog Zoltán vezetőedzői szakmai vezetésével Balog Gábor és Rodics Tamás vette ki a részét a napi munkából, valamint László Balázs edző ill. technikai vezetőként segítette a szakosztályt.

Az eredmények túlnyomó többségét a diák I. illetve a diák II. korosztály szerezte. Versenyzői létszámunk az év elei állapotot alapul véve 38 főről 43 főre nőtt. Az edzésmunka év elejétől már egy helyszínen folytatódott a székesfehérvári Tombor István Sportcentrumban. A 2018. évben még Feketehegy-Szárazrét Közösségi ház tornatermébe járó gyerekek többsége januártól a laktanya tornatermében folytatta az edzésmunkát. A létszámbővülés igen pozitívan hatott a közösségi szellem építésére, és bizakodásra ad okot a jövőbeni célok elérése szempontjából.

Eredményeink:

A szakosztály számos országos, területi csapat, illetve meghívásos versenyen, rendezvényen vett részt, ahol versenyzőink valamennyi színű éremből gyűjtöttek szép számmal öregbítve ezzel klubunk jó hírét.

Területi Diák szabadfogású Bajnokság Mezőfalva 2019.04.07

Kiss Barnabás 2.; Háger Ádám 3.; Borz Dani 3.; Fizéri Kovács Bence 7.; Fizéri-Kovács Márk 5. helyezés

Diák II. Szabadfogású Országos Bajnokság Szentes 2019 05.04

Borz Dani 8.; Háger Ádám 5. hely

Országos Egyetemi és Főiskolai Bajnokság Eger 2019.05.06.

Szenczi Richard 3. ; Hedrich Barna 5. hely

Diák szabadfogású Országos Bajnokság Gyomaendrőd 2019 05 19

Kiss Barnabás 8. hely

Centrum kupa Budapest és Győr 12019.06.01

8 első hely; 1 második és 5 3. helyezés.

Országos Kötöttfogású Diákolimpia Püspőkladány Háger Ádám 5. hely

Közép-Magyarország Területi Diák I-Diák II, Kötöttfogású Diákolimpia Abony Háger Ádám,

Pándi Szabolcs 3. Borz Dániel 5. hely.

Közép-Magyarország Területi Diák I-Diák II, Szabadfogású Diákolimpia Mezőfalva 0

Kiss Barnabás 1.;

Pamminger Zoltán, Háger Ádám, Borz Dani 3. hely

Diák II. Országos Kötöttfogású Diákolimpiai Bajnokság Országos Döntő Kiskunfélegyháza

Háger Ádám 3. hely;

Borz Dani 9. hely.

Rendszeresen részt vettünk centrum edzéseken régiós táborokban valamint saját szervezésű edzőtábort is csináltunk, s ősszel rendezőként részesei lehettünk az Összmagyar Nemzeti Diákbajnokságnak is.

2020 márciusig 3 fő edzővel (Balog Zoltán, Balog Gábor, Rodics Tamás), az eredeti tervek alapján tudtunk dolgozni. A COVID vírushelyzet szétrombolta a szakosztály vezetését. A vezetőedző és két edző nem vállalta a kényszerű bércsökkentést, továbbiakban nem vett részt a szakosztály munkájában. ezt tovább nehezítette, hogy a megválasztott szakosztályvezető sem kívánt tovább a szakosztály érdekében tevékenykedni.

Májustól pár cselgáncsosokkal közösen tartott edzés után 1 (László Balázs) illetve 2 fő edző részvételével (Mohácsi László testnevelő segítségével) dolgoztunk. Augusztus végén szállt be a munkába a jelentős tapasztalattal bíró Kocsmár Ákos is, aki napjainkig részt vesz a munkában.

Edzéseinket márciusig a Tombor István Sportcentrumban tartottuk. A terem bezárása után átmenetileg on-line edzéstervek alapján készülhettek versenyzőink. Ezután augusztusig a Demeter Vilmos Sportcsarnok küzdőtermében (kb. 60 m2) csoportbontásos megoldással voltak bonyolítva edzéseink. Augusztusban egy hónapra ismét edzhettünk a laktanya területén, majd az újbóli zárást követően vissza kényszerültünk a Demeter Vilmos Sportcsarnok kis küzdőtermébe. Ez az állapot is csak pár hétig tartott, utána az intézmény külsősök számára nem volt látogatható. Ennek okán a munka először az Széchényi István Szakközépiskola udvarán, majd a Bregyó közben, illetve alkalmanként a Halesz parkban szabad téren folyt tovább.

2020. évre 43 versenyengedélyt igényeltünk. Év közben sajnos csak 2 fővel tudtuk ezt bővíteni. Fontos tudni, hogy versenyengedélyt csak a 10 év feletti sportolók kapnak. 10 év alatti gyermek sportolóból év elején még járt 6-8 fő. Az edzéseket nem csak versenyzők látogatják / látogathatják.

Edzőtáborok:

 Alapozó edzőtábor Veszprém 2020. január

 Nyári edzőtábor, Dunaújváros, 2020. június (önköltséges)

 Tatabánya nyári edzőtábor, 2020. augusztus

 MBSZ Régiós válogatott edzőtábor 2020. augusztus

Eredményeink:

Az év eleji területi versenyeket megtartotta a szövetség, de az országos döntők már elhalasztásra kerültek.

Diák I. szabadfogású területi bajnokság: 54 kg 5. hely; 63 kg 3. hely; 63 kg 5. hely

Diák I. kötöttfogás területi bajnokság: 54 kg 3. hely; 63 kg 3. hely;b63 kg 7.hely

Diák II. szabadfogású területi bajnokság: 46 kg 2. hely.

Ősszel más szisztéma szerint régiónként az országot 3 részre osztva rendeztek versenyeket. Gyermek I. régiós bajnokság szabadfogás 25 kg 2. hely; Diák II. szabadfogású régiós bajnokság 50 kg 7. hely; Diák I. szabadfogású régiós bajnokság 63 kg 5. hely; Diák I. kf régiós bajnokság 63 kg 5. hely

Meghívásos Birkózó Verseny és Gyermek szabadfogású Gála (országos rendezvény) 25 kg 2. hely;

35 kg 3. hely; 46 kg 3. hely; 42 kg 3. hely; 58 kg 5. hely; 69 kg 4. hely.

Edzői konferencián vettünk részt 2020, 01. 17. Abonyban.

2021-ben a nehéz helyzet ellenére sikerült életben maradni, és a járvány enyhítése után új helyszínen megnövekedett edzésidővel a Vízivárosi Iskolában új lendülettel megkezdeni a munkát. Munkánkra erősen rányomja bélyegét a vírus kapcsán hozott intézkedések negatív hatása. Az év elejétől egy fő megbízási szerződéses edzővel Kocsmár Ákossal illetve szakosztály vezetői László Balázs közreműködéssel folytak az edzések. Év közben csatlakozott a nevelői gárdához Magyarósi Zsolt, aki kezdetben csak alkalmanként, majd vezetőedzőként vette ki oroszlán részét a munkából.

Edzéseinket az év első 4 hónapjában csak kültéri parkokban, sportpályákon tudtuk tartani. Tréningeztünk a Haleszban, a Bregyó közben és alkalmanként a Milleniumi emlékmű („háromágú”) mellett is. Ez utóbbit azóta is igénybe vesszük az idősebbek számára erősítő edzések bonyolításához.

Itt elsődlegesen erő és állóképesség fejlesztő munkát tudtunk végezni csekély mértékű sportág specifikus tartalommal, így versenyzés szóba sem jöhetett. Ez idő alatt sajnos toborozni, létszámot bővíteni nem volt lehetőségünk. A résztvevők létszáma az idő múlásával a tavalyi év során elindult apadást folytatta. Májustól alkalmunk nyílt a Vizivárosi Általános Iskola tornatermében folytatni edzéseinket. Az első hónapokban még csak a régi és újrakezdő tagok részvételével, majd a nyarat követően már új tagokkal kiegészülve és folyamatosan szaporodva tréningeztünk. Az edzéslétszámban visszaesést okozott, hogy az iskolai belépéshez december folyamán a 12 év felettiek részére előírták az oltási igazolás meglétét.

A fehérvári helyszínnek párhuzamosan októbertől Ősiben is elkezdtük a fiatalok sportra nevelését a helyi sportcsarnokban. Itt sok ígéretes sportoló kezdte meg a pályafutását a birkózóvá válás útján. Kiemelendő, hogy itt jelentős arányban képviseltetik magukat a gyengébbik nem képviselői is.

2021. évre 42 versenyengedélyt igényeltünk bízva abban, hogy a vírus helyzet lehetővé fogja tenni azt, hogy megfelelő felkészülés után az őszi versenyeken már részt tudjuk venni. Év közben sajnos a lehetetlen helyzet miatt nem tudtuk ezt bővíteni. Szeptembertől folyamatosan bővült a létszámunk, és az új tagok között 6-8 éves gyerekek is akadtak szép számmal. Elmondható általánosságban az, hogy az edzésmunkát elkezdő gyerekek 50-60% a marad meg 1 hónapon túl, a többiek szembesülnek vele, hogy ez a sportág talán nem nekik való. Ugyanezen időszakra tehető amikor érződött, hogy a régi versenyzők közül ki az, aki az edzésfeltételek újbóli biztosítottsága mellett folytatja az edzésmunkát, vagy végleg elszakad a sportágtól. Ezekkel együtt különböző intenzitással jelenleg átlagosan 30-40 gyerek látogatja az edzéseket.

Sajnos még egy negatív tény kell még megfogalmazzak: Az évet a bizonytalan edzésfeltételek és tervezhetetlen jövőkép miatt két versenyzőnk más sportegyesület színeiben folytatta tovább. A sors fintora, hogy később mindketten dobogóra állhattak az országos bajnokságon.

Eredményeink:

Ez évben a durván 1 éves kiesett „szőnyegmunka” miatt túl sok eredményről nem tudok beszámolni. Nem vártunk el senkitől versenyen való indulást, hisz a felkészülést sem tudtuk biztosítani. Részt vettünk a Strandbirkózó Bajnokság két fordulóján, ahol dobogós eredményt nem tudunk elérni.

Diák I. szabadfogású területi bajnokság

69 kg 3. hely

85 kg 2. hely

Akikre büszkék vagyunk:

HÍREK, EREDMÉNYEK, KÉPEK

Január 15. napján szakosztályunk 25 fő indulóval részt vett az Érd Kupa Nemzetközi – Lakatos Gábor Emlékverseny – szabad és kötöttfogású és női birkózóverseny és Gyerek Gála” rendezvényén. A versenyen gyermek, diák I-II, serdülő és kadet korcsoportban is képviseltettük magunka. Az indulók létszáma hazai birkózó versenyek tekintetében rekordot döntött, hisz közel 500 birkózó nevezett és lépett szőnyegre a nemzetközi mezőnyben.

A befektetett munka gyümölcseként várakozásainknak megfelelően valamennyi korcsoportban sikerült is dobogóra állni versenyzőinknek.

A mérleg 2 arany (Magyarosi Zsombor, Molnár Benedek), 3 ezüst (Polgár László, Szűcs Vivien, Pándi Szabocs), 8 bronz (Borbély Szofi, Domokos Sándor, László András, Kapai Mátyás, Rózsa Bence, Borbély Zsófia, Friedmann Bianka, Kiss Barnabás) és számos érmet nem érő, de sok fáradság és verejték árán megszerzett további helyezés.

Külön dicséretet érdemel Magyarosi Zsombor, aki minden mérkőzését kétvállal nyerte, Szűcs Vivien, aki két győzelmét követően döntő mérkőzését is hatalmas elánnal vívta és kis híján idő előtt tussal be is tudta fejezni azt, de végül pontozással alul maradt a nála jóval tapasztaltabb és 4 kilóval nehezebb ellenfelénél. Hasonlóan nehéz küzdelmeket vívott Pándi Szabolcs aki két külföldi és egy magyar ellenfelének legyőzése után szoros csatában hajszállal csúszott csak le az aranyéremről.